Jézus működése Judeában Judea határán, hol Jézus született, Fagyos, kemény kéreg födé a szíveket; Mert bár a Megváltó köztük széjjel jára S a bölcs tanításban nem fáradott szája, A zsinagógákban gyakran megjelenvén,- Sűrű homály feküdt a szíven és elmén: Élővíz-forrásból nem akartak inni, Krisztus szavainak nem, nem tudtak hinni! Óh, te szánandó nép! te elvakúlt tömeg! Hályogos szemeid’ vajjon ki nyitja meg? -Miként tesz csodákat?… Hol vette ezeket? Óh, te hitetlen nép! hogyan kérdezheted? Közűled született az Istennek Fia, Kinek bűneid’ is meg kell váltania, Hívogat Magához ez az ember-Isten, És szívedbe’ még csak szemernyi hit sincsen!? Fenséges tanain megbotránkozátok?...

Lázárnál … Elbúcsúzott az Úr Zákeustól másnap, S útirányát veszi szép Bethániának, Ahol a két nővér: Mária és Mártha S feltámasztott Lázár szeretettel várta. Óh, azt az örömöt leírni nem lehet, Mit e három testvér szívében érezett, Midőn a bűnös föld isteni vendége Tanítványaival hajlékukba tére. És tiszteletükre nagy vacsora készül: Fáradhatatlan Mártha gyorsan fordúl térül… Krisztusnak oldalán Lázár helyet foglal… S rakva lőn az asztal minden földi jóval. Mária pedig most vőn drága kenetet, Háromszáz pénz árú bizonnyal lehetett, Az Úrnak lábait azzal kenegeti, Selymes, szép hajával meg is törűlgeti. Judás, Idvezítőnk egyik tanítványa, Ezt a jelenetet szó nélkül...

Zákeus hivatása A Jeruzsálembe-vivő út mi’ népes! Mi vonzza, mi készteti e nagy tömeg népet, Hogy édes otthonát el- és odahagyva, Vándorol a család kicsinye és nagyja? A nemzeti ünnep, áldozati húsvét Látványosságival elközelget ismét; Közelről, távolról ez vonzza a népet, Hogy leimádkozza, amit eddig vétett. Ott látjuk Jézust is az úton haladni, Körülötte vannak hű tanítványai… Jerikó városa épp útjukba esik S idejük lévén rá, legott fölkeresik. A szép, nagy városba alig, hogy betérnek: Lőn nagy sokasága a kiváncsi népnek; A kicsiny Zákeus, ki vámszedő vala, Szederfára megy föl, hogy Jézust láthassa. S hogy a Krisztus azon fa alá...

Az áruló sorsa Az áruló Júdás megy a főpapokhoz, Keblében égető kétségbe’sést hordoz: Rút lelkének nincsen percnyi nyugovása, A kapott vérdíjat im, visszakínálja. De nem fogadák el, bármiként is kérte: -Használd fel a pénzed’, megszólaltál értte! …A templom padlatán a pénz szerteszórva… Hajlik a fa ága, Júdás csüng le róla!…

Jézus többszöri megjelenése Mária Magdolna, ki a sírnál maradt, Jézusnak eltűntén fájó könyet hullat. És amint bétekint zokogva és sírva, Ime, két angyalt lát ott űlni a sírba”; – Asszony! Mit sírsz!” –azok ezt kérdezik tőle S Mária Magdolna felel – megrémülve: – Az én jó Uramat, a Krisztust elvitték S holtestét nem tudom, hogy hová rejtették! S ezt mondva, hirtelen visszafordúl hátra, S íme, a Megváltót maga előtt látja; De mintha szemére sötétség borúlna, Kertésznek nézvén Őt, nem ismer az Úrra. – „Mit sirsz és kit keressz?” – A nő e kérdésre, Új reményt keresve, ekként felel félve: –...

Jézus feltámadása Hol testi sebekre csalhatatlan ír van: Harmadnap fekszik már az Úr teste sírba S hogy azt az eltűnés veszélyétől védjék, Harmadnap virraszt már a fegyveres népség. E napnak éjjelén az égből fény támad, És megrettenének, akik ott valának: Angyal száll a földre és a sírhoz lépve, Az azt fedő követ hengeríti félre. A fegyveres őrség ott hever a porba’, Mintha mindenikük élettelen volna! S míg az angyal bémegy az Úr sírboltjába, Elhallgat, megszűnik szívök dobogása… Végre ájúltokból hogy föleszmélének, Látva az üres sírt: futva elmenének Hírt adni, mi történt a sírral és velük… A csodadolgokon gyötrődik elméjük… Virradtán...

Jézus elítélése, keresztre feszítése, halála és eltemetése Ott benn a teremben hiába vallatnak: A vádlott tisztán áll, nincsen bűne Annak; De a felizgatott s elvakított népség: Isteni tanában látja szörnyű vétkét. És hog elveszítsék, Pilátushoz viszik, Vélvén, igazságot szolgáltat az nekik. …Ujjongva haladnak, Krisztust közre fogva … S nincs senki, ki Néki vígasztalást hozna!… Pilátus mikéntha túl-óvatos lenne Ez ügben: nem akar ítélkezni benne; De hallván a zsidók izgatott beszédét, Nehogy elveszítse nagy népszerűségét: Átveszi a foglyot; kérdezi vallatja, Hogyha talán Benne vétkét találhatna… Folyik a vizsgálat … Hiába, hiába… Az a legnagyobb vád, hogy „zsidók királya”… Heródes királyhoz kisérteti...

Péter Krisztust megtagadja És a tanítványok tehetetlen’ nézték A szeretett Mester megkötöztetését; Egyedül Péter volt, aki szablyát rántott És azzal a főpap szolgájához vágott, Kit Málkusnak hívtak, s jobb fülét levágta… De Krisztus e szókkal fordúl hozzá hátra: – „Tégyed hüvelyébe, Simon, a te szablyád’, Ki kell ürítenem a keserű pohárt!” S illetvén levágott fülét a szolgának: Csodaerejével meg- s begyógyítá azt. A többi tanítvány elfutott, elszéledt… Péterből áll csupán a gyászos kíséret… A főpap házához, hogy megérkezének, Vallatják az Urat törvéyntudó vének; Péter a tornácról könyes szemmel látja, Mint üt egy poroszló Krisztusnak arcára! S mégis, hogy pár szolga...

Krisztust a kertben megfogják; Kajafáshoz, Pilátushoz, majd Heródeshez viszik Jézusban a beszéd még szájában vala, Midőn a kertbe ért a gonosz hada: Itt jön az áruló a fegyveres néppel És előttük Judás oly remegve lépdel; Az égő fáklyáknak lobogó világa Rezgő fényt sugároz halovány arcára; S megcsókolván Jézust, köszönti e jellel, Ilyen szókat mondva: – Egészséggel, Mester! – Megíjed a tömeg a Megváltót látva És e pillanatban félve vonúl hátra… Az áldozatra szánt Bárány némán áll ott … Majd az árulónak, ki Előtte állott, Csöndesen felelvén, nem remeg, nem kiált: – „Csókkal árúlod el az embernek Fiát?” … A katonák...

Krisztus útja Jeruzsálem felé … Következő napon, hogy eltávozának, Az úton üdvözlő, nagy sokaság támad; Hangzik a kiáltás: – Áldott, áldott légyen; Aki jő az Úrnak szentséges nevében!- S az örvendő népség pálmaágat szeldel, Diadalmi útját hintegetik ezzel, S felső ruháikat terítik az útra, hogy teljes legyen a győzedelmi pompa. Krisztus szamárháton halad a nép között… S egyszerre az arca bánatba öltözött, Amint Jeruzsálem közelébe értek; S szemeiben hulló, fájó könyek égtek: Siratja a várost; mert előre látja, Miként jut az egykor végső pusztúlásra, Mint dönti a porba hitetlenség s vétek!? –„Óh, jaj Jeruzsálem! ezerszer jaj néked!”- Az üdvözlő néppel...