Jámbor Lajos Jézus élete

A háborgó tenger Tiberiás taván egy fodor se látszik, A víznek tükrében szép napsugár játszik, Az induló hajó, mintha szárnya lenne, Nyílsebesen röpűl … s a Megváltó benne Nyugodtan alszik … És a tanítványok, Hogy el ne zavarják szeméről az álmot: Zajtalan’ eveznek és ajkaik zárva… Imádva tekintnek Krisztus alakjára… Tó-közepén vannak… S im, e pillanatban A szélvésznek éles trombitája harsan, A víznek tetején hullámóriások Lejtenek szédítő, pokoli rút táncot… Recseg a hajónak mindenik bordája, Vihartól tépetten lobog vitorlája… Köröskörül a vész sikongása hallszik… S a szelíd Megváltó oly csöndesen alszik!… Az egyik tanítvány Hozzá lépett végre És felébresztvén Őt,...

Házi feladat

Kedves gyermekek! Megkaptátok Jézus keresztre feszítésének tananyagát. Jézus fejére töviskoronát tettek –tövisből fonták. Vállalta a halált, hogy nekünk örök életünk lehessen! Van győzelem a halál felett, melynek szimbóluma a babérkoszorú, amit úgy is hívnak, hogy győzelmi koszorú. A babérkoszorú babérlevelekből van fonva, melynek színe zöld. A zöld szín egyébként a remény színe. Színezd ki zölddel a babérkoszorút!

Jámbor Lajos Jézus élete

A tanítványok visszatérnek Miután a szent föld határit bejárták, Hirdetvén mindenütt az Isten országát: A tizenkét küldött, útjából megtérve, Az isteni Mester színe elé méne. Elbeszélték, milyen eredménnyel jártak: Hol sugárzik fénye a lelki világnak S hol borúl még sűrű sötétségnek éje A bűnös emberek szíve s elméjére? A Megváltó őket szelíden hallgatja És új erőre kél lelke indúlatja, Lelki szemeivel világosan látja: Mint terjed ki messze az Isten országa! Nincs annak határa, nincsen annak vége, Nem gátolja hegylánc s tenger szélessége, Nem szab határt neki a síroknak halma… Földet kapcsol éggel végtelen hatalma!…

Jámbor Lajos Jézus élete

Jézus útazása Galileába. A samáriai asszony Látva a Megváltó, hogy az Ő hazája Az idvezűlésnek útját nem kivánja: Galileába megy Samárián által, Amely magáénak hamis tudományt vall. A tartomány egyik városához jutva, Sikár szélén, ahol vn  Jákób kútja, Leül megpihenni; míg a tanítványok Eleség szerzését járják be a várost. Pihenése közben a városból egy nő Ivóvizet vinni Jákób kútjához jő. Az elfáradt Jézus így szól az asszonynak –’Adj innom, hogy oltsam az égető szomjam!” S válaszol az asszony: Hogy’ kérhetsz te tőlem? Te zsidó vagy, s nékem ez a szülőföldem! (Mert Samáriának kevély, büszke népe A zsidókkal soh’sem vala békességbe’.)...

Ne félj, mert én veled vagyok!

Így szól hozzám az én Istenem: Én az Úr, aki előtted megyek, én leszek teveled; el nem maradok tőled, sem el nem hagylak: ne félj és ne rettegj! Veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled. (5Móz. 31:8, Józs. 1:5) Irgalmas Isten az Úr, az én Istenem, nem hagy el engem, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a szövetségéről, amely felől megesküdt nekem az Úr. (5Móz. 4:31) Légy bátor — azt mondja az Úr — légy bátor és cselekedd az Igét, mert én veled vagyok. Az Igét, amellyel szövetségre léptem veled, és az én Szellemem...

Istenben biztonságban

„Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.” (Zsoltárok könyve 16:8-9) Mit hoz magával a jövő? –leginkább ez a kérdés foglalkoztat mindnyájunkat. Mi vár ránk, s hogyan fogjuk megélni az előttünk álló heteket, hónapokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg bennünk. A zsoltáros Isten kezébe helyezi életét! Az Úrra tekint, nem tántorodik meg. Nem azért, mert talán neki nem lennének harcai; nem azért, mert ő mindent olyan könnyen megkapna. Végigolvasva a zsoltárokat láthatjuk, hogy milyen nehéz utat járt meg a zsoltáros. Mélységeket járt meg,...