Így szól hozzám az én Istenem: Én az Úr, aki előtted megyek, én leszek teveled; el nem maradok tőled, sem el nem hagylak: ne félj és ne rettegj! Veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled. (5Móz. 31:8, Józs. 1:5)
Irgalmas Isten az Úr, az én Istenem, nem hagy el engem, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a szövetségéről, amely felől megesküdt nekem az Úr. (5Móz. 4:31)
Légy bátor — azt mondja az Úr — légy bátor és cselekedd az Igét, mert én veled vagyok. Az Igét, amellyel szövetségre léptem veled, és az én Szellemem benned marad. Ne félj! Ne félj, mert én veled vagyok és megtöltöm házad dicsőséggel. (Agg. 2:4.5.7)
Megparancsolta nekem az Úr: Légy bátor és erős! Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz. (Józs. 1:8.9)
Ezért én erős és bátor vagyok, nem félek és nem rettegek, mert az Úr, az én Istenem maga jön velem; nem marad el tőlem, sem el nem hagy engem. (5Móz. 31:6)
Mikor vizen mész át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítanak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged. (Ézs. 43:2)
Veled vagyok mindenütt, valahová mész, és kiirtom minden ellenségedet előtted; és nagy hírnevet szerzek neked, mint a nagyoknak, akik e földön vannak. (2Sám. 7:9)
Veled vagyok mindenütt, valahová mész, minden ellenségedet elvesztem a te orcád előtt, és olyan hírnevet szerzek neked, amilyen híre a hatalmasoknak van, akik e földön vannak. (1Krón. 17:8)
Nem félek, mert Te velem vagy, nem csüggedek, mert Te vagy az én Istenem, megerősítesz, sőt megsegítesz, és igazságod jobbjával támogatsz. Megszégyenülnek, akik fölgerjednek ellenem, semmivé lesznek és elvesznek, akik velem perlekednek. Megsemmisülnek teljesen, akik engem háborgatnak. Mivel Te a jobb kezemet fogod, és ezt mondod nekem: Ne félj, én megsegítelek! (Ézs. 41:10–13)
Így szól hozzám az Úr, a Teremtőm, az én alkotóm: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek. (Ézs. 43:1.4)
Az én szolgám vagy, akit gyámolítok, az én választottam vagy, akit szívem kedvel, Szellememet adtam beléd. (Ézs. 42:1)
Azt mondod az Igédben: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled, nem hagylak segítség nélkül, nem hagyom, hogy elvessz, bizony nem hagyom! Ezért bizalommal telve és bátran mondom: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat nékem? (Zsid. 13:5.6)
