Jámbor Lajos Jézus élete

A vak Bartimeus meggógyítása Jerikói úton nagy sokaság mégyen, Az Úrnak alakja ott halad középen; Üdvözlő kiáltás hangzik közel s messze, Nézzétek, egy koldús mint figyel e neszre!? Bartimeus ül ott, alamizsnát kérve, Születése óta vak mindkét szemére, És hallván, hogy Jézus jő a sokasággal, Segítségül hívja eme kiáltással: – Hogy a szép világot én is megláthassam: Jézus, Dávid fia! óh, könyörűlj rajtam!- – Némulj el! – dorgálják a közelben lévők, Az Urat kimélni úgy igyekezvén ők. De a vak nem hallgat a csititó szóra, Tudván, hogy áldást hoz reá ez az óra: Az előbbinél még hangosabban kiált, Úgy híván...

Halld meg Istent!

„Ne félj, mert én veled vagyok!” (Ézsaiás 43:5a) Olyan időszakot élünk, mely tele van félelemmel. Nem tudjuk, mikor ér véget ez az időszak, hogyan éljük meg mindezt, milyen hatással lesz a családokra, gyülekezetekre, s mit fog maga után hozni gazdaságilag. Aggódunk. Féltjük a közel és távol levő családtagjainkat, ingerlékenyebbek, feszültebbek vagyunk. Mindehhez hozzájönnek saját gondjaink, bajaink, betegségek, munkahelyi változások, problémák, félelmek… Ugyanakkor eljönnek az örömnek és az ünnepnek a napjai is, amiket viszont nem lehet teljességgel, önfeledten megélni. Születésnap, névnap, házassági évforduló, ballagás, érettségi… örömnapok, amik azonban be vannak árnyékolva. Ugyanígy a társadalmi ünnepeket is másként éljük meg, az 1848/’49-es...

Jámbor Lajos Jézus élete

Jézus a tengeren jár. A sülyedő Péter … Bucsúzó napsugár az égre pírt feste, Holló-szárnyaival közeleg az este… Egy-egy csillag gyúl ki fönn a magas égen, A nappali szellő is elült már régen. Csend van köröskörűl, nesz sehol se hallszik, A tónak mélyében a hullám is alszik… Körűl a tiszta ég végtelen határa Ölelkezve borúl a földi hazára. Habár örömkönyű rezeg szempillámon: Fenn a hegy tetején a Messiást látom; Csöndesen imázik csillag fénye mellett, Egész alakjáról glóriafény terjed. Hát a tanítványok? Hová küldé őket, Jó és bal sorsában híven résztvevőket? Közepén járnak már a nyugvó vizeknek, Át akarván kelni, csöndesen...

Jámbor Lajos Jézus élete

Ötezren megelégíttetnek Kietlen pusztaság Bethsaida mellett, Melynek tágas terén kalász soh’se rengett, Köveid között a fű hervada vész el… Mit akarsz, te puszta! e tengernyi néppel? És mintha hallanám néma feleletét: -Óh, bűnös halandó! jőjj s tekints szerteszét, Ez ötezer ember – ugyanannyi lélek- Szívében csirázik ma itt örök élet!… Ott prédikál Jézus hallgató tömegnek S testi orvoslást is nyújt a betegeknek; Már hanyatlik a nap, közeleg az este, De a nagy sokaság még mindig Mellette. És tanítványai így szólnak Hozzája: -Ne tartóztasd tovább e nagy pusztaságba’ E nagy sokaságot, e maradó népet, Mert itt nem találnak sem italt, sem...