Lázárnál … Elbúcsúzott az Úr Zákeustól másnap, S útirányát veszi szép Bethániának, Ahol a két nővér: Mária és Mártha S feltámasztott Lázár szeretettel várta. Óh, azt az örömöt leírni nem lehet, Mit e három testvér szívében érezett, Midőn a bűnös föld isteni vendége Tanítványaival hajlékukba tére. És tiszteletükre nagy vacsora készül: Fáradhatatlan Mártha gyorsan fordúl térül… Krisztusnak oldalán Lázár helyet foglal… S rakva lőn az asztal minden földi jóval. Mária pedig most vőn drága kenetet, Háromszáz pénz árú bizonnyal lehetett, Az Úrnak lábait azzal kenegeti, Selymes, szép hajával meg is törűlgeti. Judás, Idvezítőnk egyik tanítványa, Ezt a jelenetet szó nélkül...

Zákeus hivatása A Jeruzsálembe-vivő út mi’ népes! Mi vonzza, mi készteti e nagy tömeg népet, Hogy édes otthonát el- és odahagyva, Vándorol a család kicsinye és nagyja? A nemzeti ünnep, áldozati húsvét Látványosságival elközelget ismét; Közelről, távolról ez vonzza a népet, Hogy leimádkozza, amit eddig vétett. Ott látjuk Jézust is az úton haladni, Körülötte vannak hű tanítványai… Jerikó városa épp útjukba esik S idejük lévén rá, legott fölkeresik. A szép, nagy városba alig, hogy betérnek: Lőn nagy sokasága a kiváncsi népnek; A kicsiny Zákeus, ki vámszedő vala, Szederfára megy föl, hogy Jézust láthassa. S hogy a Krisztus azon fa alá...

Az áruló sorsa Az áruló Júdás megy a főpapokhoz, Keblében égető kétségbe’sést hordoz: Rút lelkének nincsen percnyi nyugovása, A kapott vérdíjat im, visszakínálja. De nem fogadák el, bármiként is kérte: -Használd fel a pénzed’, megszólaltál értte! …A templom padlatán a pénz szerteszórva… Hajlik a fa ága, Júdás csüng le róla!…

Jézus többszöri megjelenése Mária Magdolna, ki a sírnál maradt, Jézusnak eltűntén fájó könyet hullat. És amint bétekint zokogva és sírva, Ime, két angyalt lát ott űlni a sírba”; – Asszony! Mit sírsz!” –azok ezt kérdezik tőle S Mária Magdolna felel – megrémülve: – Az én jó Uramat, a Krisztust elvitték S holtestét nem tudom, hogy hová rejtették! S ezt mondva, hirtelen visszafordúl hátra, S íme, a Megváltót maga előtt látja; De mintha szemére sötétség borúlna, Kertésznek nézvén Őt, nem ismer az Úrra. – „Mit sirsz és kit keressz?” – A nő e kérdésre, Új reményt keresve, ekként felel félve: –...