Lelki látás
Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia ült az út mellett. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam! Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam! (Mk.10:46) Szeretném, ha meglátnánk, hogy Bartimeus bár testileg vak volt, mégis olyan látása volt, mely sok látó embernek nincs meg. Ma különösen is felmerül a kérdés, lehet-e reális látásunk a körülöttünk történő eseményekre! Van-e látásunk arra, hogy a pánik helyett Istenbe kapaszkodjunk, és meglássuk-e Benne, hogy Ő velünk...