Reviczky Gyula: Feltámadás

Fakadnak már a virágok,Kiderül az ég,És a föld most készül ülniDrága ünnepét.Sziveinkben, mint a földön,Ma öröm legyen,Feltámadt az istenemberGyőzedelmesen!   Akik tanait gyülölték,Meg nem ölheték.Nem rejthette sír magábaÉgi szellemét.Mert égből eredt s nem is voltSzületése sem…Feltámadt az istenemberGyőzedelmesen!   Kettős ünneplés azótaMinden kikelet!A mennyországé s a földé…Ünnepeljetek!Adjatok hálát, hogy ismétÚj világ terem,S feltámadt az istenemberGyőzedelmesen!   Aki tudja, mint töré felSírját a dicső;Aki látja, hogy a földönMinden újra nő;Gondoljon feltámadásra,Mely örök leszen…Feltámadt az istenemberGyőzedelmesen!   Adjatok hálát s virágot,Tömjént hozzatok.Hallelujah! hallelujah!Zengje ajkatok.Mert feltámadtok ti is mégValamennyien,Mint az istenember egykor:Győzedelmesen.