Krisztusért és egyházáért – Református presbiterek útmutatója

Krisztusért és egyházáért Református presbiterek útmutatója Ezen címszó alatt leltem rá egy kis füzetecskére régi könyvek közt kutatva. Sajnos sem az írója, sem a kiadója, de még a kiadási év sincs feltüntetve lapjain. Belelapozva, megragadta figyelmemet a tartalma, melyet elsősorban az először megválasztott presbitertestvéreimnek ajánlok. A tenyérnyi füzet egyszerű, világos mondatokban tárja elénk a presbitériumok, presbiterek és a lelkészek szerepét, melyet nem szabad alábecsülni Krisztus egyházának építésében! A teljesség igénye nélkül, az általam fontosnak tartott részeket kiragadva (nem egy esetben gondolataimmal kibővítve) szeretném e fontos tisztséget megvilágítani, valamint a benne szolgálókat megerősíteni. Krisztus kormányozza és gondozza földi egyházát. Ebből a...

Jámbor Lajos Jézus élete, A tékozló fiú

– „Kegyelemre talál, ki bűnét megbánva Égi Atyjához tér; ime, a példája: – Két szép felnőtt fia vala egy atyának; S kéri az ifjabbik, hogy megosztoznának, Mondván: Mi az enyém, ne használja senki, Add az örökségből az én részemet ki! Enged a jó atya fia kérésének És megosztá köztük a dús örökséget.” – – „A kisebbik fiú, hogy kikapta részét Az apai jussból, vevő után néz szét: Eladja az ősit hitvány, potom áron… És borúl szemére rózsás tündérálom: Nincs már, ki tervének gátat tudna vetni, Azt teszi mit akar, nem tiltja le senki!… És ki szülőfölde szűk határain túl Eddig...

Sajó Sándor: Magyarnak lenni

Magyarnak lenni: tudod mit jelent?Magasba vágyva, tengni egyre – lent;Mosolyogva, mint a méla őszi táj,Nem panaszolni senkinek, mi fáj;Borongni mindig, mint a nagy hegyek,Mert egyre gyászlik bennünk valami:Sokszázados bú, melyet nem lehetSem eltitkolni, sem bevallani.Magányban élni, ahol kusza árnyakBús tündérekként föl-fölsirdogálnak,S szálaiból a fájó képzeletnekFekete fényű fátylat szövögetnekÉs bút és gyászt és sejtést egybeszőveRáterítik a titkos jövendőre.Rabmódra húzni idegen igát,Álmodva rólad: büszke messzi cél,S meg-megpihenve a múlt emlékinél,Kergetni téged: csalfa délibáb!…Csalódni mindig, soha célt nem érve,S ha szívünkben már apadoz a hit:Rátakargatni sorsunk száz sebéreÖnámításunk koldusrongyait. Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!… Magyarnak lenni: tudod...